A Hidegvölgyi-akna ismert még "fő karsztvízakna", vagy "1. sz. akna" elnevezéssel is. További helyeken Inota "2. sz. karsztvízaknának" (1) is nevezik.
Fontosabb információk a karsztaknáról
A kút helye: Várpalota, Inota. A Hideg-völgy déli szakaszának a keleti-, a Baglyas-hegy nyugati oldalában. Pontos koordinátákat nem írunk, mert jelenleg balesetveszélyes a födémtakarás!
Kivitelezése és főbb elemei: Az 1950-1955-ös évben az első 5 éves tervben határozták el, hogy a November 7. Hőerőmű (mai ismert nevén Inotai Hőerőmű) vízigényének a kiszolgálására kutatófúrásokat végeznek a környéken. Ekkoriban a település mellett fakadó vízforrások ~146-150 (m.B.f.) törtek a felszínre. A Hideg-völgy víztorlaszoló hatású szerkezet végett, az 1949-ben lemélyített I-4 jelű hidrogeológiai kutatófúrás a nyugalmi karsztvíz szintjét 119,6 m (m.B.f.), a kút vízhozamát pedig 29,4 liter / percben állapították meg.
Az erre az eredményre alapozott mérések végett a kutatófúrástól nem messze, 170,8 m (m.B.f.) nyitási magasságban kivitelezték a fő karsztvízaknát fődolomitban, amely fölé épületet is emeltek, valamint kiszolgáló létesítményeket: 2 db. víztároló bunkert, szivattyúházat, transzformátorállomást.
Az aknában anyag és személyszállító kast, valamint járóosztályt is kialakítottak. Az aknazsomp 66 méter mélységben lett kihajtva. A táró szintek, a csapolóvágatok ettől 3 méterrel magasabban kezdődnek két irányban. A vízbetöréstől tartva a vízszintes vágatokat részben túlnyomásos légtérben, keszonos módszerrel hajtották ki.
Az ÉK-i irányú táró, a Baglyas-hegy felé halad, kb. 200 m hosszú egyenes vágatként.
Az ÉNY-i irányú táró enyhe törésekkel a Hideg-völgyet vágja át, a fő karsztakna irányában 3 ‰ lejtéssel. Ebből a táróból készítettek feltöréssel egy 42 méteres téglalap keresztmetszetű aknát, monolitbeton biztosítással, melybe az egyik oldalon járóosztályt építettek ki.
Ennek ismert elnevezései: vészkijárat vagy 2. sz. akna (2).
A csapolóvágatok az állékony kőzetben mindenütt biztosítás nélkül haladnak, néhány szakaszon azonban betonozás nyomai látszanak. A szokatlanul hosszú tárók a kőzet gyenge vízadó képessége, valamint az alacsony hidrosztatikai nyomás miatt lettek kialakítva.
Az ÉK-i és az ÉNY-i irányú tárók összhossza 900 m - más adatok szerint 1100 m.
Az ÉNY-i táró egyetlen természetes, függőleges jellegű hasadékot tárt fel, a táró elejének D-i oldalán, amit a fejtőkalapács nyomai alapján, mesterségesen bővítettek tovább. Vége újra összeszűkül, talpán vastag dolomitliszt "föveny" ülepedett ki.
.jpg)
1950-ben 124,3 m-ben (m.B.f.) állapították meg a vízmagasságot.
A Hidegvölgyi-aknában a gépház táró szintet ettől a szinttől fél méterrel magasabban alakították ki.
Az úgynevezett vészkijárati függőaknában is kialakításra került egy gépház, azonban ennek oka ismeretlen, valamint ez a gépház szint az akkoriban megállapított vízmagasság alatt helyezkedik el.
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport adatbázisából kiderül, hogy "az erőmű vízellátási rendszere nem sokáig látta el feladatát zavartalanul, vizét hamarosan elvesztette. Ennek oka a Kincsesbányai bauxitbánya aktív vízvédelme volt, ahol 1955-ben már 10 m3/perc, 1964-ben pedig 45m3/perc emeltek ki folyamatosan, ugyanebből a karszthidrológiai egységből. A vízellátás megoldására akkor átmenetileg Inota község belterületén új fúrt kútsor létesült, a község felett kiemelkedő triász korú dolomit rögök D-i előterében, a haránttörés két oldalán.
A térség ipari vízellátása véglegesen a Rákhegy-Pét I-II. jelű nagyátmérőjű távvezeték párról oldódott meg. A szárazzá váló karsztaknában először 1979-ben jártunk (Gönczöl, 1980.) majd 1992-ben felmérést készítettünk a tárókról (Gyebnár, 1992.).
A természetes jellegű, száraz dolomit vágatokban időközben a Bakony egyik legjelentősebb denevérkolóniája telepedett meg, mint téli szálláshelyen, ezért ellenőrzésképpen évente rendszeresen felkerestük (Paulovics, 2002.).
A víz megjelenése a karsztakna táróiban először 2009-ben figyeltük meg, majd 2010-re a szintes vágatok színültig felteltek. 2011 végére a központi függőaknában a víz az egykori gépház (127 m) (? a szerk.) padozata alatt néhány méterrel látszott.
A feltöltődés a denevérek szempontjából szerencsés időpontban (nyáron) történhetett és a 90-130 egyedből (főként kispatkósorrú denevér) álló kolónia "élve úszta meg". A jelek szerint új szállásként átköltöztek az Alba Regia-barlangba (Paulovics, 2010.)."
.jpg)
_kiv%C3%A1gott_feliratozott.jpg "1965-ös légifotó a karsztakna épületeiről")
 |
Egy 1950.12.07-el keltezett jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza:
"Az erőmű vízigényének minimális és maximális értékei 8 és 16 m3 / nap. Az inotai karsztból naponta csak 12 m3 víz nyerhető. A maradék beszerzésére az inotai Hideg-völgyben függőleges aknát mélyítettek. Dr. Ferencz Károly és Venkovits István megtekintette az aknát és a bejárás után azt állapították meg, hogy nem teljesen jó helyre került az akna. Kb. 200 méterrel távolabb és 10 méterrel magasabbra, mint ahogy a Hideg-völgy fő törésvonala van. A kívánt vízmennyiséget nem lehet kinyerni, hiába mélyítették tovább az aknát és az oldalvágatokat. A javaslat az, hogy az aknát további 20-25 m-rel tovább kell mélyíteni, nyugati irányba vízszintes vágatot kell hajtani 200-250 m-re. Ha akkor sem elegendő a vízmennyiség, a vágatot hosszabbítani kell."
A Hidegvölgyi-akna kamerás felmérése
2020.07.19-én hosszabb előkészítés (eszközbeszerzés és a Voyager-kameralift összeállítása) után került sor a Hidegvölgyi-akna és annak a vészkijárati aknának a kamerás felmérésre. Az ekkor készült nyers videókat és az adatokat az alábbiakban tesszük közzé.
A főbb magassági (mélységi) adatok (m.B.f) a fellelhető dokumentumokból és a Voyager kameralift eresztéséből számítottak szerint az alábbi listában tekinthetőek meg, a mélység függvényében:
+170,8 m
A Hidegvölgyi-akna nyitási szintje.
+129,75 m
A Hidegvölgyi-aknába eresztett Voyager kameralift megakadásának a pontja. A tömedékelés magassága. A kamerát 41,05 m mélyre engedtük le (2020.07.19.).
+124,8 m
A Hidegvölgyi-akna gépház táró szintje, két oldalra kihajtva.
+124,3 mAz 1950-es karsztvízszint magassága.
+119,63 mAz I-4 jelű hidrogeológiai kutatófúrás (3. fúrólyuk) karsztvízszintje 1949-ben.
+112,95 m
A vészkijárati akna karsztvíz szintje (2020.07.19.).
Ebből a mérésből kiindulva, ha a Hidegvölgyi-aknában a gépház szint megfogta a tömedékelést, akkor a vízszint magassága a gépház szinttől 11,85 méterrel lejjebb helyezkedik el.
+108 m
Táró szint a Hidegvölgyi-aknába csatlakozva.
+104,8 m
A Hidegvölgyi-akna zsomp talpszintje.
A kamerát az első eresztéskor nem sikerült az elérhető legmélyebb pontig ereszteni, mert megakadt a kiálló függesztésekben. Az ekkor készült nyers videófelvétel itt tekinthető meg:
A második eresztéskor már eljutottunk a célunkig! Ekkor derült ki, hogy a kamerát nem lehet tovább küldeni, csak a gépház szintjére szórt tömedékanyag tetejéig, vagyis 41 méter mélységig:
Az eresztés közben készült egy Time-lapse videó is két részletben, amit egybefűzve itt lehet megtekinteni:
A Hidegvölgyi-aknába eresztett videófelvétel utáni elemzés
Az aknafödémen elhelyezett nyílás meg van bontva, arról a fedelet és a később mindig rárakott környező törmelékdarabokat valakik rendszeresen megbontják és szabadon hagyják az aknát. Közvetlenül az aknanyílás alatt keresztben van fordítva a járóosztály oldalrácsos védőhálója, de ez nem akadályozza meg az aknába esett ember további zuhanását a gépház szinti tömedékelésig, ami 41 méter mélységben található. Az akna közelében halad el a sárga nyomvonalú turistaútvonal, ami fokozott kockázatot jelent!
Nem ismeretes az akna feletti épület lebontásának az oka, de a bontással a törmeléket nem szállították el, azt a területen hagyták, így mindez a környezet számára is egy szimpla sitt lerakóvá minősült. Az épületmaradványokat a természetvédelem érdekében el kellene szállítani, az aknát pedig a megfelelő módon lezárni, megszüntetni a balesetveszélyt.
Korábban a denevérkolóniák végett a nyilvántartásba került az akna és a vízfeltöltődés előttig a tárókat használták is áttelelésre az állatok. A fellelhető dokumentumokból kiderül, hogy mindez valószínűleg megszűnt a karsztvíz emelkedésével.
Ha az illetékesek arra jutnak, hogy az aknát tömedékelnék, akkor figyelembe kell venni mindezek előtt, az aknában hagyott hulladékok, szigetelőanyagok (azbeszt?) karsztvízzel a környezetbe való jutásának a lehetőségét, amit a videófelvétel is bizonyít.
Valószínűsíthetően a gépház szint megfogta a tömedéket, ami az akna feletti épület maradványa is lehet. Elképzelhető, hogy a gépház alatti rész nincsen tömedékelve, a gépház szint nem szakadt össze, de ezt csak alulról lehetne megállapítani a vészkijárati aknán leereszkedve, búvárok segítségével.
A vészkijárat akna kamerás felmérése
A főbb magassági (mélységi) adatok (m.B.f) a fellelhető dokumentumokból és a Voyager kameralift eresztéséből számítottak szerint az alábbi listában tekinthetőek meg, a mélység függvényében:
+149,3A vészkijárati akna nyitási szintje.
+124,3 m
Az 1950-es karsztvízszint magassága.
+119,63 m
Az I-4 jelű hidrogeológiai kutatófúrás (3. fúrólyuk) karsztvízszintje 1949-ben.
+112,95 m
A vészkijárati akna karsztvíz szintje (2020.07.19.)
Kameraeresztéssel lemérve ~36,35 m
+ ??? m
A vészkijárati akna gépház táró szintje, két irányba kihajtva.
+103,15 m
A vészkijárati akna táró szintje (kameraeresztéses számítással).
A zsompot törmelék borítja.
Kameraeresztéssel lemérve ~46,15 m
A kamerás felderítéssel végzett nyers videó itt tekinthető meg:
Az eresztéskor készült time-laps felvétel is:
Az aknafödém nyitott, azon keresztül bárki beleeshet és lezuhanhat 46 méter mélységbe! Az akna a sárga turistaútvonal mellett található néhány méterre, bokros, fás környezetben, egyszerűen nem lehet rátalálni, csak ha direkt keresnék.
Ebből az aknából alpin módszerrel le lehet ereszkedni a járószinteken elhelyezett trepnikre, onnan pedig búvárfelszereléssel bejárható lehet a táró szint.
Anomália a saját mérési eredményeink és a dokumentált adatok között:
Az oldalon használt magassági viszonyításokról itt olvashatsz.
Ezen az oldalon színjelöléseket használtunk az átláthatóság kedvéért.
(1)(2) Nem összekeverendő a Hideg-völgy szintén D-i oldalában fekvő, 2. sz. ivóvízkúttal!)
A fentebb bemutatott információk forrásanyagai:
- Alba Regia Barlangkutató Csoport adatbázisa és Szolga Ferenc (Pipi bácsi),
- Magyar Hidrológiai Társaság,
- Paulovics Péter, Görföl Tamás: A Bakony-hegység barlangjainak és mesterséges üregeinek denevérfaunisztikai felmérése,
- Budapest Főváros Kormányhivatala, fentrol.hu (eng.sz.: 52246),
- B. György, B. Gábor, G. Bence, Gy. Barna, M. János, Bányarém & Tavitündér.
Update: 2021.08.21.
Inotán forgatott Tavitündér és Bányarém. Készítettünk egy bemutató kisfilmet az inotai aknákról, melyet az alábbi videóban tekinthettek meg:
 |
| Az említett időpontban újra lefedtük törmelékekkel az aknákat, ugyanis megint meg voltak bontva és balesetveszélyesen nem hagyhattuk ott! |
Jó szerencsét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése